Eper talajigénye

Az eper talajigénye nem támaszt magas elvárásokat. Emiatt is lehetséges, hogy ez a gyümölcs is a világ számos helyén elterjedt, sok fajtája ismert. Az eper Kelet-Ázsia területén őshonos, népszerű évelő, tőrózsát fejlesztő növény. Termesztése már a 15. században elkezdődött azóta hódította meg szinte az egész világot. Az egyik legnépszerűbb bogyós gyümölcs, nemcsak hazánkban.  Számos nemesítésének köszönhetően mára sokféle különböző időkben érő eper fajta megtalálható. Ültetése előtt érdemes átgondolni mi célból és milyen fajtát szeretnénk. A helyét már ennek megfelelően érdemes kiválasztani.

Az eper talajigénye

Az eper jól alkalmazkodik a talaj típusokhoz, bármilyen termőtalajon megél, de a laza szerzeketű, kissé savanyú, tápanyagban gazdag talajon terem igazán jól. A túlságosan kötött, pangó vizes talajt azonban nem viseli el. Ha ilyen a kertünk talaja érdemes inkább magaságyásban kialakítani a kedvező talajt számára és ott termeszteni.

Igen ám, de mindezekhez tudnunk kéne, hogy milyen a kertünk talaja.

Honnan tudjuk meg, hogy milyen a kertünk talaja?

Talaj kötöttsége

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

• A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
• A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
• A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.

1. Közepesen kötött vályogtalaj

Ez a legjobb talajtípus (nem mindenre, mert például az áfonyának speciális talajigénye van), mert bőven terem, könnyen felveszi a vizet és azt sokáig meg is tartja.

2. Homoktalaj

Ezeket a talajokat nagyon könnyű művelni, gyorsan melegednek, minden korán érik rajtuk. Azonban gyakran kell öntözni, mert kevés vizet képesek megkötni.

3. Agyagtalaj

Ezt a talajt csak a megfelelő pillanatban lehet ásni, vagy kapálni: akkor, amikor nem túl nedves, de nem is száradt még ki. A vizet nehezen fogadja be, hamar vízfolyás keletkezik rajta, de a sok vizet képes megőrizni. Száradás során először cserepesedik, majd mélyen repedezik és a repedéseken keresztül sok vizet veszít.

Talaj savassága

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, mandula, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt.

Ha a:

• a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
• a pH: 5 -> enyhén savanyú
• a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes

Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.

Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) Az eper betegségeire is érdemes figyelemmel lenni.

Eper talajigénye, ültetése

Már az eper palánták ültetése előtt gondosan ki kell választani a helyét. Mivel az eper nagyon fény- és melegigényes növény, nem jól tolerálja a szárazságot, folyamatos öntözéséről gondoskodni kell. Fagyvédett helyet keressünk számára, mivel a tavaszi fagyok kárt tehetnek benne, vagy gondoskodjunk takarásáról. Gondozását megkönnyíthetjük, ha mulccsal takarjuk a talaját.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Eper_(n%C3%B6v%C3%A9nyfaj)

Vissza a kategória cikkeihez